Jean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi néven Moliére.
(1622-1673)
Francia drámaíró, rendező és színész, a modern komédia megteremtője.
Tartuffe
Öt felvonásos (jellem) komédia.
Szereplők:
Orgon - párizsi polgár
Tartuffe - szélhámos
Pernelle asszony - Orgon édesanyja
Elmira - Orgon felesége
Mariane - Orgon lánya, Valér kedvese
Cléant -Orgon sógora
Dorine - Mariane komornája
Damis - Orgon fia
Valér - Mariane kedvese
Lojális úr - törvényszolga
Rendőrhadnagy
Flipote - Pernelle asszony szolgálója
Lőrinc - Tartuffe szolgálója
Moliére alapanyaga az emberi természet.
Zárt mű : a színhely végig Orgon párizsi polgári háza, az időtartam egy nap.
Szereplői egy polgári család tagjai. A komédia sokszereplős, mozgalmas jelenettel, in medias res kezdődik. A szereplők veszekedés közben mutatják be egymást és a már kialakult viszonyokat.
Moliére ebben a művében az álszenteskedés társadalmilag különösen veszélyes bűnét leplezi le. Az álszent nemes magatartás leplébe burkolózva, olyan tetteket hajt végre, amelyek egyéni haszonra törők. Tartuffe az őszinte vallásosság, jámborság pozitív erkölcsi értékeit használja fel alja céljai elérésére, s ezzel egy ideig félrevezeti Orgont és édesanyját, Pernelle asszonyt.
A mű első felvonása az expozíció, s kitűnő tömegjelenettel indul. Egy családi perpatvar kellős közepébe pottyanunk bele: Pernelle asszony dühös szidalmak közepette elhagyja a házat. A családi vitában csak a két főszereplő (Orgon és Tartuffe) nincs jelen, de róluk van szó. Pernelle-t felháborítja a család vidám, felszabadult szelleme, mindezt bűnnek tartja.
A legszélsőségesebb nézetek Tartuffe személye körül csapnak össze. Pernelle asszony szentnek kijáró áhitatos rajongással beszél róla, a család többi tagja viszont dühös indulattal, megvetik és elítélik.
Dorine és Cléant dialógusából Orgon jellemét ismerjük meg. Ő vallásosságban túltesz még anyján is. A családfői szerepet szinte teljesen átengedte Tartuffe-nek. Tartuffe álszent viselkedésével csak Orgon és anyját téveszti meg.
Orgon kétnapi távollét után érkezik meg és nem érdekli őt sem felesége, sem gyermekei, csak Tartuffe-ről kérdezősködik.
Cléant a "rezonőr". Az ő feladata az események tárgyilagos megítélése. Ő a józan észre hallgat. A végletek közt az okos kompromisszumok híve.
Bonyodalom
A második felvonásban indul meg a bonyodalom. Orgon elmondja tervét: Mariane-t, a lányát Tartuffe-höz adja feleségül. Mariane tiltakozik apja döntése ellen, de megtörik, s nem mer szembeszegülni. A korabeli vígjátékoknak megfelelően a gyámoltalan szerelmesek helyett a talpraesett komorna, Dorine érvel, bizonyít és taktikázik. A komorna képviseli az érzelmek szabadságának eszméjét.
A cselekmény kibontakozása a címszereplő megjelenésével
A harmadik felvonás második jelenetében hosszas előkészítés után végre megjelenik Tartuffe, mellyel felgyorsulnak az események. Tartuffe szerelmet vall Orgon feleségének, Elmira-nak. Damis, Orgon fia, aki kihallgatta a vallomást, beárulja apjának. Tartuffe rendkívül ügyes, találékony logikával azonnal felismeri a helyzetet, nem védekezik, hanem magát a legutolsó gazembernek nevezi, és ezzel megtéveszti Orgon-t, aki fiát kitagadja és egész vagyonát Tartuffe-re íratja. Cléante megpróbálja menteni a helyzetet, de hiába.
A legkomikusabb jelenet a darabban azm amikor a buta Orgon az asztal alatt feszengve tanúja lesz Tartuffe udvarlásának, aki elbizakodottságában nem is titkolja erkölcstelenségét. Tartuffe most már félelmetes és veszélyes alakká nőtt. Amikor Orgon szeméről végre lehull a lepel, és el akarja kergetni Tartuffe-öt, Tartuffe Orgon-t és családját utasítja ki a házból, hiszen az már az ő háza. Orgon-t mégis egy bizonyos kazetta izgatja a legjobban. A darab hangulata itt már teljesen elkomorodik, az eddig komikus légkör fenyegetővé válik.
Tetőpont, megoldás
A kazetta egy politikai menekült, egy felségáruló titkos iratait rejtette, amit Orgon már korábban Tartuffe-re bízott. Pernelle asszony ekkor tér vissza, de Orgon hiába érvel, az asszony még mindig esküszik Tartuffe jámborságára. Csak akkor józanodik ki, amikor megérkezik Lojális úr, s Tartuffe közli, hogy a család holnapig kap haladékot, hogy elhagyják a házat. A tetőpontot akkor éri el a drámai feszültség, amikor Valér már a letartóztatási parancs hírét hozza, s a rendőrtiszt is megérkezik.
S ekkor jön a váratlan fordulat, a szerencsés megoldás. Nem Orgon-t, hanem Tartuffe-öt tartóztaják le, akiben az uralkodó egy régóta keresett szélhámost ismer fel.
A szerencsés befejezés kötelező érvényű vígátéki konvenció volt akkor. Moliére végső üzenete: az emberek lelkében élő rend és harmónia utáni vágynak két démonikus ellensége van - a fanatizmus és a gonoszság. Ezek ellen küzdeni pedig mindenkori emberi kötelesség.