Eugéne Delacroix (1798 - 1863) Romantika
1798-ban született Párizsban.
Festői tehetsége korán megmutatkozott. Középiskolai tanulmányainak befejezése után nagybátyja segítségével a klasszicista Guérin akadémikus műhelyében tanult a nála nyolc évvel idősebb Géricault-val együtt. Nagyon hamar konvencionálisnak, ridegnek érezte a klasszicizmus kötött formavilágát. Ő is éppen úgy, mint számos festőművész társa, abból tanult a legtöbbet, hogy eljárt másolni a Louvre-ba. Főleg Rubens, Veronése és Rembrandt képeit másolta.
Mindössze 24 éves volt, amikor átütő sikert aratott a Dante bárkájában című festményével. (1821. Olaj+vászon)
Néhány évvel később nagy felháborodást keltett a Khioszi mészárlás című művével, ami egy szabadságharc véres leverését ábrázolja.
(1824. Olaj+vászon)
1831-ben festette a Szabadság vezeti a népet című festményét, ami ugyancsak egy forradalomnak, az 1830-as júliusi forradalomnak állít emléket. (Olaj+vászon)
Ezen a képen a szenvedély, harc és küzdelem látszik. Allegórikus történelmi kompozíció, középpontjában egy péebejus nő az utcai barikádok felett lobogtatva a francia trikolort, oldalán a kis Gavroche-sal a francia szabadság jelképévé emelkedik.
Abban az időben a művészek sokat utaztak, hogy megismerkedjenek művészekkel, stílusokkal. Delacroix Észak-Afrikába is eljutott, ennek az útnak az emlékére született az Algériai nők otthon című akvarell.
Folyamatosan tanulmányozta a lovak viselkedését és mozgását, számos vázlata és festménye kapcsoatos ezzel a témával. A Budapesti Szépművészeti Múzeumban található a Vihartól megvadult ló című képe.
(1824. Fa+akvarell)
1856 - 1863 között allegórikus formában megfestette négy képben a négy évszakot.
Utolsó éveit Furstenberg téri műterme és Párizs környéki háza közta osztotta meg. 1863-ban halt meg Párizsban. Halálával végetér a romantikus festészet korszaka.